27
Sàkɔ́pù tà̰ǹtà Èsayúù kónáma
1 Isáákì de kpɛ̰́ń sàma-dà. O nɔ̀ǹci de koò pú dìi. K'ó yíí o Pɔ̀ɔ Èsàyúù è yɔ̀: N biidà! K'ò yɔ̀: Ǹtɛ́ mmí. 2 K'ò yɔ̀: A mɔ́nń dìi n kpɛ̰́ń-ma sàm'ɛ̰ɛ̰̀, n pú yá̰á̰ n kṵ́mú daanì. 3 Wɔ̀ni-dà mɛmà, k'á tódá a ta̰à̰mu n'àa dokedí é taá waapú, é táá n kɔ̀ù-ní yɛ̀ɛ̀di màǹci, 4 é tɛ̀ni é n béná diinaamú mɔ́mmú n hɔ̰́ mù kpɛ̀kaàma, é mù nà n toó-ní miì, ká n dii áa kóná é nɛɛ́ kpíí.
5 Isáákì cakú mɛma o bíitá Èsàyúù, k'òo poòo Hèdèbèkáà besí. Kà Èsàyúù é báá ka̰há̰ yɛ̀ɛ̀di màǹci kɔ̀ùpu, 6 kà Hèdèbèkáà é yíí o bíitá Sàkɔ́pù óò caka è yɔ̀: N yeèkaà k'àa báàa é caka a kúpùèyo Èsàyúù è yɔ̀: 7 Ó taá ò kɔ̀ù-ní yɛ̀ɛ̀di màǹci, é tɛ̀ni óò béná diinaamú mɔ́mmú k'ó dii, óò kóná Weèdi yìhìka é nɛɛ́ kpíí. 8 Sá̰mà-ní n biidà, besí sukú n wɛmá, é pa̰ná n k'áa béka-sá. 9 Taá n tóó-ní nɔtí mɛhɛká bɔɔdapàka kàdɛ́ɛ́, suuká mɔ́nká, é tɛ̀ni kɔ̀ù ká n béná a báàa diinaamú mɔ́mmú ò hɔ̰́ mù kpɛ̀kaàma, 10 k'á mù n'ɔ̀ɔ̀ tanà k'ó dii, k'yé teha k'ó a kóná é nɛɛ́ kpíí. 11 Kà Sàkɔ́pù é tɛ̰́ná o màa è yɔ̀: A yá̰á̰ è yɔ̀ n kúpùèyo yòǹ kpìtìdi-dà o wɛnnì-ní-ì, mmí mɛ̀ɛ pú mà yòǹ-ḭ̀ḭ̀? 12 K'yè púdí, n báàa kó n'yɔ̀ ó n haàdi-í-ma. Ye wɔ̀ni k'ò bantà è hɔ̰́tà n ò báńtí-dà, nɔdàma-dà n kó yíí-ma-ní n hḭ́ǹka, yè koò pú kó n'yòǹ kónáma. 13 K'òo màa yɔ̀: Kà nɔdàma-dà, kà má dɔdi n yuudí hḭ́ǹka n biidà! Besí é yekà sá̰à̰di n tonàpu, é taá n tóó-ní ye bɔɔdapàkà. 14 K'ó taá é tóó-ní ye bɔɔdapàka é kà tɛɛ̀ní o màa, kà pá kà kɔ̀ù, k'òo màa é kà béná nà diinaamú mɔ́mmú o báàa hɔ̰́ n'kpɛ̀kaàma. 15 K'ó yɔ̀a miya̰, é tódá o Pɔ̀ɔ Èsàyúù nɛǹti mɛ̀ǹtì de péé-ti hɔ̰́ɔ̰̀ta mɛhɛká è suu-nà tɔɔtí, é báná Sàkɔ́pù. 16 É hɛɛ̀da ye bɔɔdapàka dɔɔcí, é dáná o nɔ̀hi, n'ɔ̀ɔ fɔ̰̀ɔ̰kú de foó-sá è kɔ́ɔ́ kpìtìdi. 17 Ye wɔ̀ni é tódá ye dipú, nà pɛ̰́ɛ̰̀ ò de pa̰à̰-ko, é taàa o nɔ̀hi mɛhɛká.
18 Kà Sàkɔ́pù éè tɛɛ̀ní o báàa pesá, é tɛ̀ni è yɔ̀: N báà! K'òo báàa yɔ̀: Ǹtɛ mmí n biidà! Fɔ̰́ń wodà? 19 K'óò tɛ̰́ná è yɔ̀: Mmí Èsàyúù-dà, a Pɔ̀ɔ. N pa̰nà a hḭ́n n pa̰á̰-sa. Yíí kaàdi sá̰kù é dii yɛ̀ɛ̀di màǹci n kɔù-ci-ní, é yɔ̀a é n kóná. 20 K'òo báàa óò béka è yɔ̀: Ntɛ́ a hḭmà-dà n biidà, é dɛ́tá-ní nɔtá fem̀ma yenì-ní? Kà Sàkɔ́pù óò tɛ̰́ná è yɔ̀: Kɔ́yɔ̀ɔ, a Weèdi-dà tà túdí-ní n bɛ́ka. 21 K'òo báàa yɔ̀: Tuùta-ní n biidà, kà m'áa haàdi é dɛ́há nà mɔ́masí, kà fɔ̰́ń-dà n bíitá Èsàyúù. 22 K'ó tuùta-ho o pesá, k'óò hàdi, è yɔ̀: Boòku yòǹ Sàkɔ́pù kpɛ́kú-dà, àmá nɔ̀hi mɛnhi-ì, hì yòǹ Èsàyúù kpɛ́hí-dà. 23 Ò de p'óò bantà, mìì tee-sá o nɔ̀hi de dádí kpìtìdi-dà è yònà o kúpùèyo Èsàyúù kpɛ́hí. K'ó n'kó ò kóná, 24 é tṵ́má óò béka è yɔ̀: Fɔ̰́ń-dà n bíitá Èsàyúù nà mɔ́masí-i? K'ó teha è yɔ̀: À̰à̰, mmí-dà. 25 K'ò yɔ̀: Toò, n pa̰á̰-ní dipú n biidà ká n dii màǹci a kɔù-ci-ní, é yɔ̀a áa kóná. K'óò pa̰á̰ dipú, k'ó dii. K'ó tóó-ní naàma, dìfɛ̰ɛ̰̀ óò kɔ̰́ɔ̰́ k'ó yà̰à̰. 26 Ye wɔ̀ni, è há̰ yɔ̀: Tuùta-ní miì é n bàsi-nà n biidà. 27 Kà Sàkɔ́pù é tuùta-ho, óò bàsi-nà. K'ó yekà o nɛǹti nɔ́kú, ye wɔ̀ni é cetá o kónáma è yɔ̀: N bíitá nɔ́kú toó è yònà yɛ̀ɛ̀di Weèdi kónà-di-dà. 28 Weèdi áa pa̰a̰ hḭ́ǹka mam̀ti, nà teǹka diití, pɛ̰́ɛ̰̀ yɔ̀ka nà dìfɛ̰ɛ̰̀ pàǹn sàma mɔ́ma. 29 Heèka ní m'péé a núǹti mɛhɛká. Niì-boocí té hìu a yìhìka. Ní n'yòǹ a kúcààpa kpɛ̰́ǹn. A màa baà pɛdà-ko wɛǹni, té hìu a yìhìka. Nɔdàma ní m'péé-nà mɛ̀ǹǹ k'áa nɔda-kó, kà kónáma ní m'péé-nà mɛ̀ǹǹ k'áa kóná-ko.
30 Isáákì de yɔ̀a Sàkɔ́pù kónápu, k'ò káà yɛ̀tì-í-dà-ho k'yè mum pú yókáà, kà Èsàyúù é koní nà waapú. 31 K'ó tɛ̀ni, è mɛ̀ɛ té béná diinaamú mɔ́mmú é mù tanà o báàa, é tɛ̀ni è yɔ̀: Yídá kaàdi n báà é dii yɛ̀ɛ̀di màǹci m'a kɔù-ci-ní, é yɔ̀a é n kóná. 32 K'òo báàa óò béka è yɔ̀: Fɔ̰́ń wodà? K'ò yɔ̀: Mmí-dà a Pɔ̀ɔ Èsàyúù. 33 Kà Ìsáákì bɔ̀ti yɔ̀ fàù, k'ò cèùdi sàma o wɛǹni. K'ò yɔ̀: Wodà mɔ́nń-dà taá waapú é kɔ̀ù-ní yɛ̀ɛ̀di màǹci, é cì nà n toó-ní miì ká n dii, óò kóná k'à mum pú koní? Ye yaǹn-dà n kɔ̰́ɔ̰̀-ma ye kónáma, mà mɛ̀ɛ koò kɔ́ɔ́ daàtamá o yuudí hḭ́ǹka. 34 Èsàyúù yèkaà-ma mɛma o báàa nùdi, k'ó tódá hoodí sàma mɔ́ma, dɔnkàma hoodí. K'ó sɛ́uka o báàa è yɔ̀: Mɛ̀ɛ té n kóná, n báà! 35 K'òo báàa óò tɛ̰́ná è yɔ̀: A ya̰ǹn tɛ̀ni miì nà seúma é ta̰ǹta a kónáma. 36 Kà Èsàyúù yɔ̀: P'òò pɛ̰ḭ-má kpɛ́mú-dà yèdi è yɔ̀ Sàkɔ́pù kà nì tonà mɛ̀ǹǹ hán-kó nììpa, mɛmá-dà tee k'ó n seúnà é koòta n tààka cɔ̀ku màdɛ́ɛ́? Ò de dɛnà é ta̰ǹta-ho pɔ̀ɔmá n kɔ̰́nì-sa ti báà kṵ́mú, sá̰mà-ní, ǹtɛ k'ò tṵ́mà báńtáà é ta̰ǹta n kónáma. K'ó tuɛ̀ha è yɔ̀: A pú sɔ̰́ńtà kónáma màcɔ̰́mà n kpɛ́mú? 37 K'òo báàa óò tɛ̰́ná è yɔ̀: N ò yɔ̀a hḭ́nápu k'ò yòǹ a kpɛ̰́ǹn, óò kɔ̰́ɔ̰́ o kúcààpa wɛǹni kà pà yòǹ o dapàm̀ma, óò pa̰a̰ pɛ̰́ɛ̰̀ yɔ̀ka nà dìfɛ̰ɛ̰̀ naàma. N kó tṵ́má nɛɛ́ pa̰á̰ ba a kpɛ́mú n biidà? 38 Kà Èsàyúù yɔ̀: Ye kú kónámà cɔ̰́ɔ̰̀di-dà a káá-ma, n báà? Mɛ̀ɛ té n kón'ɛ́ɛ̀! Ye wɔ̀ni é cemá potá dawòni. 39 K'òo báàa Ìsáákì yɔ̀: Toò, a hɔ̰́ɔ̰̀ta pú kó m'benì-nà tensuuká pesá. Hḭ́ǹka mam̀ti mɛ̀ɛ pú kó tà m'benì-nà. 40 A kó n'fòù n'àa seepɛ̰ɛ̰̀dí kú nɔɔ̀ti-dà, é n'yòǹ a ya̰ǹn núǹn. Há̰kà, a kó yó yee-nà-á-ma a cɔ̰́ɔ̰̀di, é yɛ̀dì núǹti w'àà diinì-ti kú mɛhɛká.
41 Kà Èsàyúù é m'mɔn-nà Sàkɔ́pù fɔ̰́di, n'ɔ̀ɔ̀ tà̰ǹtà-ma kónáma pa báà pesá. K'ó mahà o yàma mɛhɛká è yɔ̀: O báàa kṵ́mú koò pú dɛu-má, ye kú daadí-dà ò k'óò kɔ̀ù-ma. 42 Kà pá caka Hèdèbèkáà o Pɔ̀ɔ Èsàyúù de maàhu-sá. K'ó yíí Sàkɔ́pù óò caka è yɔ̀: A kúpèùyo Èsàyúù pɛnti ò kó hḭmá-dà áa kɔ̀ù é bodá o bàǹti. 43 Sá̰mà-ní n biidà, besí sukú n wɛmá. Yídá é cocí taá Hàdánì, é táá sɔ̀di n datɔ̰ɔ̰̀ɔ̰ Dàbánì pesá. 44 Taá m'péé o pesá, é pa̰á̰ daàka cɛ̰́masí, é m'behú-nà a kúpùèyo fɔ̰́di kó dɔdi-má. 45 Ye wɔ̀ni kà nì dɔdi, k'ò koò p'áa mɔn-nà fɔ̰́di, k'ò dúi a de ò pa̰à̰-sa wɛǹni, n kó naǹci-ho k'á koní. N pú kpɛ̀i é nɛ mɔ́ńka nɛ dɛ́ɛ̀di daadí nìcɔ̰́. 46 Ye kú dàhàka, k'ó táá é caka o dɔɔ̀o Ìsáákì è yɔ̀: N cemà mɛ́dà-á-dà fòùmu sàma, nà Èsàyúù tóò-pa-ní poòpa kà pà yòǹ Hítìpa bookú. Kà Sàkɔ́pù mɛ̀ɛ té tṵ́mà tódà poòo ye yɔɔtì mɛhɛkà, k'ò yònà mɛmpà-ní, kà mmí há̰ n'fòù baà n'kpɛ́mú-dà?